I. FELVONÁS - 3. Jelenet

         Jobbról bejön MARIKA, meglátja Julikát a kútnál, elmegy hozzá, letérdel mellette.

MARIKA: Mi van magával, grófkisasszony? Min búsul?

JULIKA: Oh, Marikám! Én olyan szomorú vagyok, el sem tudod képzelni!

MARIKA: Mondja el, hogy mit nyomja a szívét. Osztott bajt könnyebben lehet elviselni.

JULIKA: Hát – talán. Akkor tudd meg, hogy apám férjhez akar adni!

MARIKA: Férjhez? Hát ez szörnyű!

JULIKA: Én is azt mondtam.

MARIKA: És a grófúr erre mit válaszolt?

JULIKA: Azt, hogy nem érdekel, mit érzek, hanem engedelmeskednem kell.

MARIKA: Irgalmas Isten! Ez borzasztó!

JULIKA: Hát – az.

MARIKA

NE SÍRJÁL, JULIKÁM, CSAK HOGY MEGÉRTESS 

A SORSOD NEM KERÜLHETSZ EL 

S VÉGÜL NEM IS OLYAN ROSSZ  

EGY ASSZONY ÉLETE   

JULIKA

DRÁGA BARÁTNŐM  

DEHOGY NEM LESZ ROSSZ  

A FÉRFI, AKIT SZERETEM 

MÉG NEM JÖTT EL HOZZÁM! 

ÉS FÉRJHEZ NEM MEGYEK 

EGY OLYAN ALAKHOZ  

KI NEM TISZTEL ÉS CSÚNYA IS 

MEG ÖREG, ÖNTELT, GAZ. 

MARIKA

DE DRÁGA JULIKÁM, CSAK NE KESEREGJ 

A SZERELEM UTÁNA JÖN  

VAGY LEGALÁBBIS AZT MONDJÁK  

EGY HÁZASSÁGRÓL ŐK 

JULIKA

DRÁGA BARÁTNŐM 

EZT NEM HISZEM EL 

AZ ÁLMAIMBAN LÁTTAM ŐT 

CSAK ŐRÁ VÁROM HÁT 

KI TISZTEL, SZERET, VÉD  

KI TÁRSAM, PARTNEREM  

ÉS NEM ALÁZ, MEG SÉRTEGET 

VAGY TÁRGYKÉNT KEZEL MAJD.  

MARIKA

DRÁGA JULIKÁM, AZ ÉLET NEM OLYAN

EGY LÁNYNAK EBBEN NINCS SZAVA   

AZ APJA DÖNT MÉG HELYETTE 

MINT TETTEK HAJDANÁN 

JULIKA

DRÁGA BARÁTNŐM 

AZÉRT LÁZADOK  

NEM DÖNTHET SENKI HELYETTEM 

ÉN IS EMBER VAGYOK 

KI SZERET, ÁLMODIK 

EGY JOBB ÉLETRŐL MÁR 

KI NEM HAGY HOGY AKÁRKI IS 

TEGYEN ŐBENNE KÁRT. 

MARIKA                                                                                          JULIKA

DRÁGA JULIKÁM                                                            DRÁGA BARÁTNŐM

NE LÉGY OSTOBA                                                 NEM HALLGATOK REÁD

FOGADJ CSAK SZÓT AZ APÁDNAK              VÁROM A SZÍVEM SZERELMÉT

NE SZEGÜLJ ELLENE                                                 CSAK HOZZÁ MEHETEK

CSAK BAJ LESZ BELŐLE                                  NINCS NAGYOBB ÉLVEZET

KÉRLEK GONDOLJ MEG HÁT                               ÉN ITT MÁR DÖNTÖTTEM

AZ ÉLETED FÜGG TŐLE TÁN                 NINCS ALKUVÁS CSAK SZERELEM

NE DOBD EL MAGADTÓL!                                       BOLDOG ÍGY AZ ÉLETEM!

MARIKA: És grófkisasszony csak úgy beleegyezett?

JULIKA: Nos ....... a házasság és a kolostor között nincs sok különbség....

MARIKA: Kolostor?

JULIKA: Igen, ha nem megyek férjhez, apám kolostorba zár.

MARIKA: Elképesztő!

JULIKA: Aha.

MARIKA: Nem ismerek magára, drága barátnőm!

JULIKA: Az apám sem.

MARIKA: Elhiszem. Nos, akkor mondja meg, hogy kit választott a grófúr lánya jövendőbeliként.

JULIKA: Nem fogod kitalálni……

MARIKA: Akkor mondja meg hát!

JULIKA: Molnár grófot jelölt ki nekem férj gyanánt.

MARIKA: Ezt az öreg ke…… (kezét a szája elé teszi)

JULIKA: (bólogat) Mondd csak ki nyugodtan: Ez az öreg kecske. Igen.

MARIKA: És grófkisasszony mit mondott az édesapjának?

JULIKA: Érveltem, kértem, könyörögtem, de mind hiába. Eltökélt szándéka, hogy Molnár gróf felesége leszek, vagy kolostorba zár.

MARIKA: És maga csak úgy beletörődik? Nem ilyennek ismerem, drága barátnőm.

JULIKA: Igazad van. Nem vagyok én ilyen. És egyáltalán nem is törődtem bele.

MARIKA: Akkor mi lesz?

JULIKA: Marikám, sokszor mondtad már, hogy milyen unalmas az élet itt a birtokon, nincs romantika, nincs kaland…..

MARIKA: Igaz is, nem?

JULIKA: Eddig igaz volt, de most másképpen fog alakulni a te életed – és az enyém is.

MARIKA: Hogyan?

JULIKA: Nehéz döntés volt, sokat gondolkoztam, de rájöttem: nincs más kiút, szöknöm kell – és te velem fogsz jönni!

MARIKA: (megdöbben) Velem meg akar szökni? De hogyan? Hova? Meddig?

JULIKA: Hát, sok mindenre még én sem tudom a választ. De egy egészen biztos: nem leszek Molnár gróf felesége! Azért előbb el kell menekülnöm innen, a többit majd útközben kitalálok.

I. FELVONÁS – 4. Jelenet

Függöny le. ZENE alatt betyártanya díszlet előre. (Kunyhó, fák, tűzhely stb.)

Függöny fel. A betyártábor. BETYÁROK jönnek-mennek, dolgoznak, tüzet raknak, stb. JÁNOS kissé elkülönítve a jobb oldalon egy fatörzsnek dőlve énekel

HEJ A BETYÁR

JÁNOS:

         KITŐL FÉL A GAZDAG EMBER?

         RETTEG, VACOG, ELKÉPED

         KITŐL ÓVNÁ CSÍNOS NYÁJÁT

         SZILAJ GULYÁT, MÉNESÉT?

BETYÁROK:

         A BETYÁRTÓL, A BETYÁRTÓL!

JÁNOS:

         KINEK VAN A LEGJOBB LOVA?

         PISZTOLY, FEGYVER KEZÉBEN?

         KINEK ADNAK - NEM SZÍVESEN

         ARANY ÉKSZERT TÖMÉNYEN?

BETYÁROK:

         A BETYÁRNAK, A BETYÁRNAK!

JÁNOS:

         KINEK KELL AZ ÉDES SZŐLŐ?

         HINTÓ, RUHA, KORONA?

         KIBEN BÍZIK SZEGÉNY EMBER?

         SENKI ŐT NEM ZAKLATJA.

BETYÁROK:

         A BETYÁRBAN, A BETYÁRBAN!

JÁNOS + BETYÁROK:

         HEJ TE BETYÁR, SZÉP AZ ÉLET

         SZABAD VAGY, MINT A MADÁR

         HEJ TE BETYÁR NEM KELL FÉLNED

         TIED ORSZÁG ÉS HATÁR

         KERESHET A CSENDŐRBIZTOS

         GYORSABB TŐLE PARIPÁD

         TÉGED CSAK AZ RABUL EJTHET

         KINEK SZÍVE SZÁLL HOZZÁD!

MIKLÓS: (Pálhoz) De fura ma a főnök. Az ember oszt hinné, nem is betyár.

PÁL: Na ná, Miklós. Nem csak máma. Emlékszel még arra a rablásra, majd’ engem lűtt le, mer kinyiffantottam azt a csendőrt, hogy az ég roggyon rá!

MIKLÓS: Égen, hogy ne! Szerencsén múlt, hogy nem az egísz bandát lecsukták. Hanem nyiffantasz ki, akkor...

PÁL: … már rég’ felhúzták vóna a bitóra!

MIKLÓS:  Fura egy figura a főnök, nem a zsákmány érdekel, inkább a hőst játssza… Mi meg dögölhetünk éhen!

PÁL: Na, de csak csak csöppen-csurran néha valami….

MIKLÓS: Nyomorgunk, pínz nincs, jószág sincs, röhej az egísz!

PÁL: Én nem panaszkodok. – Na, oda megyek, hátha elgyün velem.

         (elmegy egy kancsóval a kezében Jánoshoz)

PÁL: Hé, főnök, jöjjön! Van finom bórunk az egriéktől!

JÁNOS: (kézzel elhárítja a feléje nyújtott kancsót) Nem, Pál, ma este nincs kedvem ünnepelni és a bórt sem kívánom igazán. De azért ti ünnepeljetek csak szépen, ki tudja, hogy mit hoz a reggel.

PÁL: (vállát vonja) Jó van. Ha így kívánja……. (megy vissza a többiekhez)

1. BETYÁR: Na, mi van Palikám? Nem ízlett a főnöknek a bór? 

PÁL: Ó, hagyjál már. Nem mulat az velünk.

1. BETYÁR: Hátha új rablást tervez? Rég vót jó fogás.

MIKLÓS: Dehogy! Mérges, mer kinyiffantottam ezt a hülye kocsist.

1. BETYÁR: Ne hülyeskedj!

MIKLÓS: Fütyülök rá! Engem a pínz érdekel, semmi más! Paradicsom vót itt, amikor az öreg vezír még élt! Most – se pínz, se posztó! Ha nekem itt lenne egy szavam…

         (néz János felé, de János eltűnt. Akkor egy kézjellel magához hívja a többi betyárt)

MIKLÓS: (halkan) Jertek ide! Van egy tervem…….